Maróczy Géza névadónk

Maróczy Géza

nemzetközi sakknagymester

(Szeged, 1870. március 3. – Budapest, 1951. május 29.)

  

 

Géza Maróczy

A műegyetemet Zürichben végezte, azután a káposztásmegyeri vízművek építkezésének előkészítésében vett részt. 1903-tól 1919-ig ábrázoló geometria-matematika szakos tanárként működött. A Tanácsköztársaság alatt az állami Színházak intendánsa volt. 1920-ban kivándorolt Hollandiába, majd az USA-ban tett körutat. 1927-ben hazatért s a Pesti Hírlap sakkrovatvezetője, a Magyar Sakkszövetség kapitánya lett. Középiskolásként kezdett sakkozni, Jakobi Sámuel mester tanítása nyomán a legjobb magyar sakkozó lett. A nemzetközi mesteri címet 1895-ben Hastingsben elért győzelmével szerezte meg, 1896-ban Nürnbergben második lett.

 

Legjelentősebb eredményei:

  • München 1903 I – III.
  • Monte Carlo 1902 I., 1903 II., 1904 I.
  • Ostende 1905 I.
  • Barmen 1905 I – II.
  • Ostende 1906 II.
  • Karlsbad 1907 II.
  • Bécs 1908 I – III. helyezés

 

Az 1927. évi londoni sakkolimpián szövetségi kapitánya az olimpiai aranyérmet nyert magyar együttesnek és az 1936-os berlini nem hivatalos olimpián veretlenül győztes magyar csapatnak. Szerkesztője volt a Sakk és billiárd szemle c. lapnak (1902-1903), főmunkatársa a Magyar Sakk Lap című folyóiratnak (1905-1909).

 

Főbb művei:

Maróczy Géza

  • A sakk (1907 és 1923)
  • Paul Morphy (1909 és 1925)
  • Maróczy’s hundert Schachpartien (1921)
  • Die französiche Verteidigung (1927)
  • A modern sakk vezérkönyve (1940)
  • A kezdő sakkozó vezérkönyve (1941)
  • A haladó sakkozó vezérkönyve (1942)
  • Százhúsz érdekes játszmám (1942)
  • Így kezdtem (1942)
  • Végjátékok és játszmák (1943)
  • Világversenyek élén (1943)
  • Maróczy tanít (1945)
  • A megnyitások elmélete (1951)

 

 

 

 Maróczy Géza sakk

 

Korabeli újsághírek Maróczy Gézáról és Szeged sakkéletéről a Délmagyarország hasábjain (1910-1935):